img +36703635060
img bejelentkezes@koncsekgyogytornasz.hu
img Kölcsey utca 13., Szeged, 6720
Hátul is van szemünk? – A suboccipitalis régió jelentősége

Hátul is van szemünk? – A suboccipitalis régió jelentősége

Intro

A napokban belefutottam ebbe a képbe, ami egyrészt vicces, ahogyan a helyes ülő testtartásra próbál nevelni másrészt egy jó téma ötletet adott nekem, amiről érdemes lehet írni. Ehhez még csatlakozott egy “nyakas” páciens esete, így ez lett a vasárnap délutáni önképzés.

Ime a kép:

A könyvet a fejre koncepció lényege ( legalábbis gondolom):

  • az ülő helyzetben gyakran megfigyelhető, úgynevezett “előre helyezett fejtartás” ellen igyekszik hatni;
  • a könyv megtartása egy jó mozgáskontroll fejlesztő feladat lehet.

Egy apró momentum azonban ne kerülje el a figyelmünket! Ez pedig a hölgy tekintete, ami lefele néz. Miért fontos ez? Talán kevessé ismert, hogy a suboccipitalis régió (koponya alap alatti terület) izmai kapcsolatban vannak a szemmozgató izmokkal.

Képtalálat a következőre: „suboccipital muscles”

Suboccipitalis izmok

Tehát, ha a fej megfelelő helyzetben is van, de mivel a szem folyamatosan lefelé tekint, akkor biztosan optimális lesz a suboccipitalis régió feszültségi állapota? Így jó stratégia ez az optimális üléshez?

A bejegyzés témája a suboccipitalis izmok lesznek, a klasszikus ismereteken túl, talán kevéssé köztudott információkkal, képpel, videóval.

SUBOCCIPITALIS IZMOK

Klasszikus értelmezésben

Apró kis izmok, a nagyobb kiterjedésű izmok alatt; a koponyalap és az első 2 nyakcsigolya között, a képen látható formákban kifeszülve (ha a nevükre kattintasz, a pontos eredés, tapadás, funkció megtalálható). Így adja magát, hogy a felső nyaki szakasz, fej mozgásaiban vesznek, vehetnek részt, úgy mint, a fej forgatása, hátrabiccentése és esetleg oldalra biccentés.

Suboccipitalis régió preparatum

Anatomy Trains

A hátsó felszíni vonal (superficial back line / SBL) része.

A hátsó felszíni vonal (superficial back line / SBL)

Szenzoros feladatuk

Ezen izomcsoportnak azonban van egy nagyobb jelentőségű feladata ugyanis itt az egységnyi izomrostra jutó izomrosók aránya kiemelten magas. (Mi az  izomorsó? Izomorsók, az izomrostok között, velük párhuzamosan elhelyzekedő képletek, amelyek az izomra ható feszítésről, azaz az izom két végpontjának egymástól való távolságáról tájékoztatják az idegrendszert)   Egyik forrás szerint ez 36 izomorsó / 1 g izom, más forrás ennél jóval  többet 100 – 250 izomorsó / 1g izom említ.  Az összehasonlítás és a nagyságrend kedvéért ez a nagy farizomban  megközelítőleg 1 izomorsó / 1 g izom.

A lényeg igazából, hogy a suboccipitalis régió egy nagyon kifinomult érzékelő rendszer, a fej helyzetének beállításában és így számos koordinációs és poszturális funkcióban van kiemelt jelentősége.

Myoduralis bridge

Különlegessége még ennek a régiónak, hogy ezen izmok izompólyája (fascia) közvetlen kapcsolatban áll az idegrendszer kemény burkával (dura mater). Talán azért, hogy ne csípődhessen be a fej/nyak mozgása közben, de ki tudja igazából. Az biztosabb viszont, hogy ha ezen izmok feszültsége nő, és állandósul (pl.: az előrehelyezett fejtartás révén, ahol ezek rövidülnek), akkor az hatással lesz a idegrendszeri burokra, okozva ezzel patológiát pl.: nem szűnő fejfájást.

An external file that holds a picture, illustration, etc. Object name is jcca_v58_2j_p184-enixf1.jpg

Myoduralis bridge

Hátul is van szemünk 

A suboccipitalis izmok a szemmozgató izmokkal is kapcsolatot tartanak fenn, kifinomult palpációs képességgel (tapintással) érzékelhető is a szemmozgása ezen izmok feszültségének változásában, a legtöbb manuális technika dolgozik is ezzel.

Az is egy érdekes kérdés lehet, ha ebben a kontextusban is gondolkozunk, hogy akkor a nyakizmok a “feszesek” vagy a szemmozgató izmokkal lehet valami (ezen sem lehet csodálkozni, hiszen annyit nézünk előre/lefelé a képernyőkre, semmi teljes átmozgatás nem történik “szem fronton” sem)

Holisztikus megközelítés

A magyar nyelv olyan kifejező: a “fülét farkát behúzza” kifejezés ismerős, és a félelem klasszikus megjelenése. Tehát, biztosan csak az ülő munkától alakul a fej és nyak tartásunk? Vagy van ennek emócionális gyökere? Vagy csak az van?

Összegzés

Ne a kiindulási kép legyen az optimális tartás 😀

Gondolatébresztőnek szántam az írást, egyrészt hogy érdemes elmélyülni 1-1 régióban, izomban, még akkor is, ha úgy gondoljuk tudunk sok mindent róla, másrészt úgy vélem mindig érdemes a részletekben gondolkodni és úgy értlemezni akár eseteket, akár módszereket.

Minden írásom a munkám inspirálja, ez a régió is többek között egy eset kapcsán került újra fókuszba, az önképzés ilyen formáját is ajánlom mindenkinek.

Galéria

Néhány látványos és nem megszokott kép erről a régiróról, tudjátok a szemléletváltás hasznos dolog! A képekre kattintva eljuttok a kép tulajdonosához.

Myoduralis bridge
Fig. 2. Image of a cervical spine laminectomy revealing the dural attachment between the rectus capitis posterior major (RCPma) muscles and the cervical dura mater. Rectus capitis posterior major (a), attachment between the cervical dura mater and the RCPma (b), dura mater of the spinal cord (c), and spinal cord (d) at the level of the fifth cervical vertebrae.
Rectus capitis posterior major elülső aspektusa és a kapcsolódás a dura materhez.

Minden forrás a megfelelő helyen feltüntetésre került, a cikket szerzői jog védi, a honlapról természetesen osztható.

Koncsek Krisztina

Holisztikus szemléletű gyógytornász & TestSzobrász®

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..